Sárgabóbitás kakadu
A sárgabóbitás kakadu (Cacatua galerita) a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a kakadufélék (Cacatuidae) családjába tartozó faj.
Észak-, Dél- és Délkelet-Ausztráliában, Tasmaniában, valamint a partjaik előtti szigetek némelyikén honos, valamint Indonézia és Pápua Új-Guinea területén is előfordul. Mindenekelőtt gyér, erdős vidékeken.
Betelepítették Új-Zélandra is.
Alfajai:
Cacatua galerita galerita - ez az alapfaj, Tasmaniában, a King-szigeten és az ausztrál kontinens java részén ez az alfaj él.
Északi sárgabóbitás kakadu (Cacatua galerita fitzroyi) - az alapfajnál valamivel kisebb, fülén, pofa- és tokatájékán több a sárga szín; szemgyűrűje halványkék. Élőhelye Észak-Ausztrália, a Fitzroy folyó és a Carpenteria-öböl között, valamint a környező szigetek.
Triton kakadu (Cacatua galerita triton) - az alapfajnál kisebb, bóbitatollai szélesebbek, szemgyűrűje égszínkék. Új-Guinea szigetén a központi hegységrendszert kivéve gyakori faj, megtalálható még a Geelvink-öböl szigetein, valamint Trobriard, Woodlark, Ceramlaut, Goramlaut szigetén és a Palau szigeteken is.
Cacatua galerita eleonora - Az előbbi alfajra nagyon hasonlít, de csőre lényegesen kisebb. Kizárólag az Aru-szigeteken él.
E kakadu testhossza 45-51 centiméter, testtömege a hímnek 820-920 gramm, míg a tojónak 840-970 gramm. Tollazata fehér, de ahogy neve is mondja bóbitája kénsárga. A nemeket az írisz (szivárványhártya) színe alapján lehet megkülönböztetni. Ez a hímnél fekete, a valamivel kisebb testű tojónál vörösesbarna színű.
Nappal aktív; párban vagy kis csapatokban él. Olykor nagyobb, több száz egyedből álló csapatok is kialakulhatnak. Általában a nyílt, magas fákkal körülvett terepet részesíti előnyben, de mindig vízközelben marad.
Gyorsan, kis szárnycsapásokkal repül, időnként siklórepülésre vált. Éles rikácsoló hangja van.
Tápláléka magokból, gyökerekből, gumókból, mogyoróból, különböző rovarokból, valamint ezek lárváiból tevődik össze. A gabonatáblákon okozott károk miatt ezt a fajt is üldözik a farmerek.
Fogságban 50 év felett is élhetnek. A faj talán leghíresebb példánya „Cocky Bennett” volt, aki több gazdát túlélt XVIII. századi (valószínűleg 1796) világra jövetelétől 1916-os haláláig. Egy londoni példány 137 évig élt.
Költési időpontja változó, Új-Guineában februárban és márciusban költ, míg Ausztráliában a költés augusztus és január közé esik. A sárgabóbitás kakadu az eukaliptuszfák odvába rakja a fészkét. Évente egyszer költ, ekkor 2, ritkán 3 tojást tojik a tojó és ezeken mindkét szülő kotlik. A költés ideje 30 napig tart. A fiatal madarak 60-70 nap után repülnek ki.
Rendszertani besorolás:
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Kakadufélék (Cacatuidae)
Alcsalád: Valódi kakaduformák (Cacatuinae)
Nem: Cacatua
Alnem: Cacatua
Faj: C. galerita
Forrás:
Sárgabóbitás kakadu - Wikipédia
A sárgabóbitás kakadu (Cacatua galerita) a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a kakadufélék (Cacatuidae) családjába tartozó faj.
Észak-, Dél- és Délkelet-Ausztráliában, Tasmaniában, valamint a partjaik előtti szigetek némelyikén honos, valamint Indonézia és Pápua Új-Guinea területén is előfordul. Mindenekelőtt gyér, erdős vidékeken.
Betelepítették Új-Zélandra is.
Alfajai:
Cacatua galerita galerita - ez az alapfaj, Tasmaniában, a King-szigeten és az ausztrál kontinens java részén ez az alfaj él.
Északi sárgabóbitás kakadu (Cacatua galerita fitzroyi) - az alapfajnál valamivel kisebb, fülén, pofa- és tokatájékán több a sárga szín; szemgyűrűje halványkék. Élőhelye Észak-Ausztrália, a Fitzroy folyó és a Carpenteria-öböl között, valamint a környező szigetek.
Triton kakadu (Cacatua galerita triton) - az alapfajnál kisebb, bóbitatollai szélesebbek, szemgyűrűje égszínkék. Új-Guinea szigetén a központi hegységrendszert kivéve gyakori faj, megtalálható még a Geelvink-öböl szigetein, valamint Trobriard, Woodlark, Ceramlaut, Goramlaut szigetén és a Palau szigeteken is.
Cacatua galerita eleonora - Az előbbi alfajra nagyon hasonlít, de csőre lényegesen kisebb. Kizárólag az Aru-szigeteken él.
E kakadu testhossza 45-51 centiméter, testtömege a hímnek 820-920 gramm, míg a tojónak 840-970 gramm. Tollazata fehér, de ahogy neve is mondja bóbitája kénsárga. A nemeket az írisz (szivárványhártya) színe alapján lehet megkülönböztetni. Ez a hímnél fekete, a valamivel kisebb testű tojónál vörösesbarna színű.
Nappal aktív; párban vagy kis csapatokban él. Olykor nagyobb, több száz egyedből álló csapatok is kialakulhatnak. Általában a nyílt, magas fákkal körülvett terepet részesíti előnyben, de mindig vízközelben marad.
Gyorsan, kis szárnycsapásokkal repül, időnként siklórepülésre vált. Éles rikácsoló hangja van.
Tápláléka magokból, gyökerekből, gumókból, mogyoróból, különböző rovarokból, valamint ezek lárváiból tevődik össze. A gabonatáblákon okozott károk miatt ezt a fajt is üldözik a farmerek.
Fogságban 50 év felett is élhetnek. A faj talán leghíresebb példánya „Cocky Bennett” volt, aki több gazdát túlélt XVIII. századi (valószínűleg 1796) világra jövetelétől 1916-os haláláig. Egy londoni példány 137 évig élt.
Költési időpontja változó, Új-Guineában februárban és márciusban költ, míg Ausztráliában a költés augusztus és január közé esik. A sárgabóbitás kakadu az eukaliptuszfák odvába rakja a fészkét. Évente egyszer költ, ekkor 2, ritkán 3 tojást tojik a tojó és ezeken mindkét szülő kotlik. A költés ideje 30 napig tart. A fiatal madarak 60-70 nap után repülnek ki.
Rendszertani besorolás:
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Kakadufélék (Cacatuidae)
Alcsalád: Valódi kakaduformák (Cacatuinae)
Nem: Cacatua
Alnem: Cacatua
Faj: C. galerita
Forrás:
Sárgabóbitás kakadu - Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése